Elérhetőségi adatok

1055 Budapest, Szalay u. 7.
Telefon: 3119-800, 3311-773,
Telefax: 3117-867
e-mail: muk@muknet.hu
MÜK Számlaszám: 11784009-20603344

Végrendeleti nyilvántartási díj utalása
esetén: 10900011-00000009-63810001
számú számlára
Végrendeletek személyes benyújtása a
1054 Budapest, Szemere u. 8. szám alatti irodában.
Postán történő benyújtása:
1055 Budapest, Szalay u. 7.

Közérdekű adatok

A Magyar Ügyvédi Kamara részben állami feladatot, részben egyéb közfeladatot ellátó köztestület, tehát vonatkoznak rá a közérdekű adatok kezelésére vonatkozó szabályok.

Közérdekű adat - közérdekből nyilvános adat

Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől [Avtv. 2. § 4. pont]. Az Avtv. előírásai szerint a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azon adatok tekintetében is, amelyeket törvény közérdekből nyilvános adatnak minősít.

A közérdekű adat fogalmi elemei tehát
- az a feladat, tevékenység, amelyre tekintettel az adatkezelő közérdekű adat adatkezelőjének számít,
- az adat az így meghatározott szerv (személy) kezelésében van-e, vagy az így meghatározott szerv (személy) tevékenységére vonatkozik,
- és az adat nem személyes adat, vagy ha személyes adat, akkor közérdekből nyilvános adatnak számít.

Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli [Avtv. 2. § 5. pont ].

Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata.

Állami feladat - közfeladat

Az állami feladat fogalma törvényben konkrétan meghatározva nincs. Elméletileg nyilvánvaló, hogy az állam viszonylagos önállóságából eredően az állam funkcióit ellátó állami szervek feladataiból illeszthetjük össze az állami feladatok listáját. Állami feladatnak kell tekintenünk az adott politikai berendezkedés védelmét, a közrend, közbiztonság fenntartását, az ezzel összefüggő szervezési funkció ellátását, a gazdasági-irányító-elosztó funkció ellátását [Jogi lexikon. KJK-Kerszöv. Bp. 1999. 31. old., Samu Mihály: A hatalom és az állam. KJK. Bp. 1977.]. Állami feladat az alapjogok érvényesülése feltételeiről gondoskodás is [64/1991. (XII. 17.) AB határozat].

Az állam feladatainak meghatározása időszakonként és államformánként változó. Vannak olyan feladatok azonban, amelyek minden időben, minden állam által teljesítendők, ezek a feladatok jobbára az államcélok meghatározásából, illetve az egyes alapjogokból és nemzetközi kötelezettségvállalásból levezethetők. Más feladatok esetében az állam maga döntheti el, milyen mértékben avatkozik be a feladatok ellátásába, azokat maga teljesíti, vagy közfeladatként átruházza az önkormányzatokra, vagy a magánszférára. A delegálható állami feladatok körébe azok a feladatok tartoznak, amelyeknek ellátása során az állam igénybe veheti valamely államháztartáson kívüli szervezet, adott esetben magángazdasági szereplő közreműködését, illetve e feladatok ellátását ilyen szervezetekre ruházhatja. E fogalom lényegében a "szolgáltató állam" tevékenységét öleli fel, vagyis a társadalom részéről széles körben felmerülő igények kielégítésére irányuló feladatok ellátását jelenti. E feladatok bizonyos szintű ellátása elvileg piaci mechanizmusok érvényesülése útján is biztosítható lenne, az ebből származó nyereség alacsony szintje vagy esetleges hiánya azonban nem jelentene megfelelő ösztönzést a magángazdasági szereplők számára. Ezért e közhasznú feladatok ellátásáról részben vagy egészben az állam gondoskodik, mivel ezek ellátása kizárólag piaci keretek között nem lenne maradéktalanul biztosított. Ilyen feladatnak minősül például a nagy ellátórendszerek működtetése, az egészségügy, az oktatás, az időskorúakról történő gondoskodás, az infrastrukturális hálózatok kiépítése és működtetése, a közlekedés, vagy a kormányzati épületek felépítése és működtetése. Ezzel szemben az inherens állami feladatok esetében az állami autoritáshoz szervesen kapcsolódó olyan feladat  és hatáskörök gyakorlásáról van szó, amelyeket az állam a fentieknél lényegesen szűkebb körben, vagy egyáltalán nem bízhat államháztartáson kívüli szereplőkre. Ilyennek minősül például a hatósági jogkörök gyakorlása, tevékenységek engedélyezése és felügyelete, jogsértő cselekmények szankcionálása, kötelezettségek kikényszerítése, rendfenntartás vagy a közbiztonságról gondoskodás. E feladatok ellátása során az állam nem "szolgáltatóként" jár el, hanem közhatalmi jogosítványaival él és szükség esetén jogokat korlátoz.
 
A hagyományos felfogás alapján mind a delegálható, mind pedig az inherens állami feladatok körébe tartozó tevékenységek állami feladatnak minősülnek. Az emberek a feladatok megkülönböztetésétől függetlenül alapvetően az államtól várják, hogy gondoskodjék mind az egészségügyi ellátásról, az oktatásról vagy a tömegközlekedésről, mind pedig a biztonságról vagy a szabályokat megszegők szankcionálásáról.

Magyar vonatkozásban az állami feladatok tartalmát és azok ellátásának követelményeit az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § (2) bekezdése szerint külön törvényekben kell előírni. Ez azonban csak az állami feladatok egy részénél érvényesül. A magyar jogrendszerben állami feladatokat a legszélesebb körben, törvényi felhatalmazás nélküli jogszabályokban és jogszabályi körön kívül, alacsonyabb döntési szinteken egyaránt meghatároznak. Sem az Áht. ban, sem az államháztartás működésére vonatkozó más jogszabályban nem található meg az állami feladat tartalmi definíciója, az állami finanszírozás terjedelme és mértéke. A fogalmi zűrzavart fokozza, hogy valójában nem történt meg az államcél, az alkotmányos feladat kategóriák következetes és szakszerű használata, világos elhatárolásuk az alapjogoktól, és a mai napig gyakran használják ezen a területen a közfeladat, közszolgáltatás, közhasznú tevékenység fogalmát is.

Az Állami Számvevőszék szerint az állami feladatok szűkítését a kormányok kivétel nélkül prioritásként határozták meg: az állam működési költségeinek csökkentése, a nagy ellátórendszerek reformja, hatékonyabb működtetése hosszú évek óta, kormányokon túlmutatóan központi feladat. A közfeladatok felülvizsgálatáról szóló 2229/2006. (XII. 20.) Korm. határozat szerint "a közfeladatok felülvizsgálatának célja, hogy az állam a megfelelő tevékenységeket optimális szinten és a leghatékonyabban végezze el[; a] kulcsfontosságú feladatokra koncentrálva növelje azok elvégzésének hatékonyságát, míg az ebbe a körbe nem tartozó feladatok, tevékenységek kiszerződésre, privatizálásra, decentralizálásra vagy adott esetben elhagyásra kerüljenek". Ehhez kapcsolódóan az Államreform Bizottság 2007 ben elkészítette az egyes állami szervek feladat  és hatáskörébe tartozó közfeladatok körének áttekintését tartalmazó feladatkatasztert [Elérhető: http://www.allamreform.hu/letoltes_feladatkataszter.html]. A feladatkataszter 2797 feladatot tartalmaz.

A fentebb már hivatkozott feladatkataszter kidolgozása során rögzítésre került, hogy az igazságszolgáltatással összefüggésben a felső szintű irányítási feladatok (ezen belül a szakterületi irányítás és igazgatás) és a szakterületi közfeladatok (pl. az ügyvédekkel kapcsolatos hatósági tevékenység) közfeladat. Az ún. támogató feladatok nem tartoznak a közfeladatok közé. Ilyen, közfeladatnak nem minősülő, támogató feladat az intézményi irányítás, igazgatás, intézményi gazdálkodás, a humán erőforrás menedzsment, az informatika, a jog, a vagyongazdálkodás, a belső ellenőrzés és a kommunikáció feladatai.

Az Avtv. szerinti jogszabályban meghatározott egyéb közfeladat az állami és az önkormányzati (köz)feladat körén kívül eső feladat. Ennek megfelelően a köztestületi feladatok egy része szintén közfeladat.

A közérdekű adatra vonatkozó közlés kötelezettsége

Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogot alkotmányos alapjogként garantálja, amely a kommunikációs alapjogok jogegyütteséből az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, illetőleg biztosítását jelenti. Az Alkotmánybíróság értelmezésében a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés, a közérdekű adatok nyilvánossága egyben az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált demokratikus jogállamiság alapvető alkotmányos biztosítéka [32/1992. (V. 29.) AB határozat, 15/1995. (III. 13.) AB határozat].

A közérdekű adatok nyilvánossága és megismerhetősége az Alkotmányban biztosított, az alaptörvényből közvetlenül is fakadó alapvető jog. A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges információkat [32/1992. (V. 29.) AB határozat].

Ebből az okból az Országgyűlés meghozta az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényt (a továbbiakban: Eisztv.), amelynek célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék. A közfeladatot ellátó szerv - tevékenységéhez kapcsolódóan az Eisztv. mellékletében meghatározott adatokat - köteles közétenni, lehetőleg a saját honlapján.
  
Az adatigénylés teljesítésének az Avtv.-ben meghatározott módja 
 
Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását [Atv. 19. § (1) bekezdés].

A közérdekű adat megismerése iránt bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - igényt nyújthat be. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. Az adatot kezelő szerv kizárólag a másolat készítéséért - legfeljebb az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - állapíthat meg költségtérítést, amelynek összegét az igénylő kérésére előre közölni kell. Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni. Az adatigénylésnek közérthető formában és - amennyiben az aránytalan költséggel nem jár - az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni. Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival együtt, 8 napon belül írásban vagy - amennyiben az igényben elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus úton értesíteni kell az igénylőt. Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerveknek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot kell készíteniük.

Az adatközlés a törvény szerint nyilvánosságra hozatallal is történhet, a közlésre egyébként köteles szervek a tevékenységükre jellemző vagy a közérdeklődésre számottartó más adatokat "hivatalból" nyilvánosságra hozzák, vagy más módon hozzáférhetővé teszik.

Az Avtv. 19. §-ban szabályozott tájékoztatási kötelezettségnek úgy is eleget lehet tenni, hogy az adat (pl. statisztikai adat) lelőhelyét megjelölik. Az Avtv. 19. § (2) bekezdése értelmében az adatközlésre kötelezett szerv a tájékoztatási kötelezettségének jogszabályban meghatározott más módon is eleget tehet.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint eleget tesz a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének a közfeladatot ellátó szerv, ha a kezelésében levő közérdekű adatot nyilvánosságra hozza (közzéteszi), vagy más módon bárki számára hozzáférhetővé teszi, ilyen esetben egyéni kérelem alapján közvetlen adatszolgáltatásra nem kötelezhető [BH 2004. évi 16. sz.- Legfelsőbb Bíróság Pfv. X. 20.059/2002.].