Elérhetőségi adatok

1055 Budapest, Szalay u. 7.
Telefon: 3119-800, 3311-773,
Telefax: 3117-867
e-mail: muk@muknet.hu
MÜK Számlaszám: 11784009-20603344

Végrendeleti nyilvántartási díj utalása
esetén: 10900011-00000009-63810001
számú számlára
Végrendeletek személyes benyújtása a
1054 Budapest, Szemere u. 8. szám alatti irodában.
Postán történő benyújtása:
1055 Budapest, Szalay u. 7.

Elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség:
Magyar Ügyvédi Kamara
MUK
KRID: 131010762

a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségnek 3/2014.(XII.15.) számú Szakmai Álláspontja

 

A MÜK Elnökségének 3/2014. (XII.15.) sz. Szakmai Álláspontja

az ügyvédi munkadíj bírósági érvényesíthetőségéről az ügyvédi titokvédelem szempontjából

 

Az ügyvédi titoktartás alóli felmentéssel nem rendelkező ügyvéd ügyvédi díja felszámításának jogszerűségét, vagy összegszerűségét kétségbevonó és ez okból vagy bármely egyéb okból meg nem fizető (volt) ügyfelével szemben az ügyvéd ezen követelését bírósági úton (ideértve a fizetési meghagyásos igényérvényesítést is) kizárólag (a bírósági igényérvényesítést is kilátásba helyező) bizonyított írásbeli felszólításában pontosan megszabott méltányos határidő eredménytelen leteltét követően, és az alábbiak figyelembevételével érvényesítheti.

1.

A díjigény érvényesítésekor a keresetlevélben (fizetési meghagyásban) úgy kell eleget tenni a Pp. 121. § (1) bek. c) pontjában írt követelményeknek, hogy a keresetlevél ugyan idézés kibocsátása nélkül a tényállásközlés hiányosságai miatt ne legyen elutasítható, ugyanakkor a tényállás közlése a lehető legszűkebb terjedelmű legyen (például a felek tárgyalási díjban állapodtak meg, és az alperes az utolsó két tárgyalás díját felszólítás ellenére nem fizette meg, vagy a megbízási szerződés szerint az ügyvédi munkadíj nem a megbízás teljesítésekor, hanem meghatározott időpontokban esedékes, és alperes a 2014. november 1-én esedékessé vált munkadíj részletet felszólítás ellenére nem fizette meg, stb.)

Fentiekből kitűnik, hogy az esedékessé vált és meg nem fizetett ügyvédi munkadíj összege önmagában a bíróság előtti igényérvényesítés során nem képezi ügyvédi titok tárgyát, ami azonban nem jelenti azt, hogy az ne képezze ügyvédi titok tárgyát harmadik személyek előtt, és nem jelenti azt, hogy az ügy egyéb körülményei (a megbízás tárgya, a jogvita részletei, stb.) ne képeznék ügyvédi titok tárgyát a bíróság előtti igényérvényesítés során is.

Harmadik személyek előtt azért képezi ügyvédi titok tárgyát, mert az ügyvédi megbízás során ugyan nem (egyoldalúan) az ügyfelétől jutott az adat az ügyvéd tudomására, de az ügyvéd eljárásához fűződő közbizalom megtartása érdekében az ügyvédségnek az ügyvédi titok megtartására vonatkozó jogszabály szűkítő értelmezése nem áll érdekében, de annak nincs is indoka (nem tekintve a törvényi kivételeket, mint pl. üvegzseb törvény).

A díjkövetelés bíróság előtti érvényesítésének azért van helye, mert az igényérvényesítés célhoz kötött és mert az eljárás a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 37. § (1) bekezdése (bírák titoktartási kötelezettsége), a Pp. 5. § (2) bekezdése (nyilvánosság kizárása a tárgyalásról), a 119. § (iratmásolás és iratbetekintés korlátozása) és 192. § (iratmegküldés korlátozása) mentén történhet és történik, vagyis az ügyfél jogvédte érdekei biztosíthatóak, másik oldalról vizsgálva pedig azért, mert az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy (...) valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság (...) bírálja el, és ebben az esetben  más lehetőség a jogszerű igény érvényesítésére nincsen.

2.

Helyes és javasolt azonban a bírósági beadványban már előzetesen annak felperesi közlése, hogy az ügyvédi megbízás részletei, sőt az ügyvédi munkadíj vitatott esedékességének kérdésében a felek között kialakult vita részletei ügyvédi titkot képeznek, erre tekintettel az igényérvényesítő ügyvéd a perindítást megelőzően írásban kifejezetten kérte az alperest a titoktartás alóli felmentés megadásra, de azt nem kapta meg, ezért kényszerült a legszűkebb terjedelemben a jogvitára vezető folyamatot, illetve követelése jogalapját és annak ténybeli hátterét előadni. Helyes arra utalni, hogy a tárgyi beadványban felperes ezúton újra előterjeszti az alperes felé intézett azon kérelmét, hogy az ügyvédi titoktartás alól a felmentést válasznyilatkozatában, érdemi ellenkérelmében abban a terjedelemben adja meg, ami a munkadíj vita elbírálásához szükséges. Helyes már itt utalni arra, hogy a felperes a titokvédelem Pp. által biztosított valamennyi eszközének alkalmazásához előzetesen, alperesi kérelem nélkül is hozzájárul, beleértve tehát a Pp. 119. §-át, szükség esetén a 192. §-át. Érdemes már az indító beadványban utalni arra, hogy amennyiben az alperes a titoktartás alól a felmentést nem adja meg, akkor az ügyben ún. bizonyítási szükséghelyzet áll elő, amit a bizonyítási szükséghelyzetre irányadó jogirodalmi elvek, illetve bírósági gyakorlat alapján a bíróság értékeljen az alperes terhére a Pp. 164. § (1) bekezdésének alkalmazásakor a Pp. 206. § (2) bekezdésének analóg alkalmazásával.

3.

Fentiekből adódóan a Szakmai Bizottság előterjesztése alapján az Elnökség az előzetes vitában kialakult álláspontok tekintetében egyetértett azzal, hogy

  • magának az esedékessé vált, de meg nem fizetett ügyvédi munkadíj összegének a bíróság felé történő célhoz kötött közlése nem minden esetben tekintendő ügyvédi titoksértésnek,
  • de ahhoz, hogy ne legyen annak tekinthető, az ügyvédnek az igényérvényesítés során a fenti követelményeket betartva helyes eljárnia,
  • az ügyvállalás azon részletei, amelyből az ügy közelebbi tárgyára, eseményeire következtetést lehet levonni, mindaddig ügyvédi titkot képeznek, amíg arra nézve az ügyfél felmentést nem ad,
  • a bizalomvesztés kockázata miatt az ügyvédtől nem várható el, hogy még a munkadíj vita felmerülése előtt, esetleg már a megbízási szerződésbe felvegye azon rendelkezést, hogy munkadíj vita esetén a megbízó előzetes felmentést ad a titoktartás alól az ügyvédi munkadíj érvényesíthetősége érdekében. Egy ilyen kitétel felvétele a megbízási szerződésbe lehetséges ugyan, de ennek hiánya nem zárja ki az ügyvédi munkadíj bíróság előtti érvényesíthetőségét, ha az a fenti feltételek szem előtt tartásával történik,
  • minden további, a jelen Szakmai Álláspontban írtakon túlmenő adatközlés (felmentés hiányában) az ügyvédi titok megsértésének minősülhet.