Elérhetőségi adatok

1055 Budapest, Szalay u. 7.
Telefon: 3119-800, 3311-773,
Telefax: 3117-867
e-mail: muk@muknet.hu
MÜK Számlaszám: 11784009-20603344

Végrendeleti nyilvántartási díj utalása
esetén: 10900011-00000009-63810001
számú számlára
Végrendeletek személyes benyújtása a
1054 Budapest, Szemere u. 8. szám alatti irodában.
Postán történő benyújtása:
1055 Budapest, Szalay u. 7.

Elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség:
Magyar Ügyvédi Kamara
MUK
KRID: 131010762

A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 1/2014.(IX.01.) számú Szakmai Álláspontja

(Lehet-e az alkalmazott ügyvéd kft. ügyvezető?)

A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége 2014. szeptember 1-jei ülésén megvitatta a Szakmai Bizottság fenti tárgyú előterjesztését. A Szakmai Bizottság álláspontja 2/3-1/3 arányban a fenti kérdésre adott válasz során nemleges volt.

A MÜK Elnöksége elfogadta a Szakmai Bizottság előterjesztését és annak indoklását, erre tekintettel - két tartózkodás mellett - elfogadta az alábbi

1/2014.09.01. sz. Szakmai Álláspontot

Az alkalmazott ügyvéd nem lehet ügyvezető.

Indokolás

I.

Az előterjesztő a válaszadáshoz előzetesen véleményt formált a MÜK de lege ferenda álláspontjáról is, melynek kialakításakor két ellentétes szempontot vett figyelembe:

  • egyrészt azt, hogy lehetőleg ne korlátozza a MÜK az alkalmazott ügyvédeket abban, hogy minél szélesebb körben tevékenykedhessenek, juthassanak ezáltal bevételhez, továbbá elláthassák családi vállalkozásaik ügyvezetését is, ez távlatilag amellett szól, hogy az alkalmazott ügyvéd lehessen kft. ügyvezető
  • a másik szempont viszont az, hogy esetleg azáltal fosztja meg munkalehetőségtől az ügyvédek, alkalmazott ügyvédek egy részét a MÜK, hogy azoknak, akik az előírt képesítéssel rendelkeznek, de jelenleg cégek vezető tisztségviselői, lehetővé teszi, hogy kötelező jogi képviselet esetén ne külső ügyvédet bízzanak meg, hanem maguk is el tudnak járni a cég képviseletében. Ezt a szempontot azonban a Pp. 73/C. § meghaladottá teszi. Ugyanakkor az is tény, hogy ezzel az egyébként előírt szakképesítéssel rendelkező ügyvezetők részére megnyílik annak a lehetősége, hogy alkalmazott ügyvédként bármely más cég ügyében eljárva tevékenykedjenek.

Aggályként merülhet még fel, hogy az alkalmazott ügyvéd ügyvezető esetleg két helyről, akár ellentétes utasítást is kaphat, különösen akkor merülhet ez fel, ha az őt alkalmazó ügyvéd a cég állandó jogi képviselője.

Az nem volt kétséges, hogy az alkalmazott ügyvédet foglalkoztató ügyvéd a munkaszerződésben akkor is feltételekhez kötheti az alkalmazott ügyvéd részéről ügyvezetői tevékenysége elvállalását, ha a tevékenység ellátását a jogszabály egyébként nem tiltja.

A Szakmai Bizottság úgy látta, hogy bár közel azonos szempontok szólnak távlatilag amellett, hogy az ügyvédség részére a megengedőbb vagy a tiltó álláspont a kedvezőbb, a többség úgy foglalt állást, hogy ezt a jövőben sem látszik indokoltnak lehetővé tenni.

II.

Fentiek után az előterjesztő a de lege lata helyzetet vizsgálta.
A hatályos jogszabályba, az Üt. 85. (1) bekezdés a) pontjába a jelek szerint indokolatlanul került a jelenlegi formájában

  • a 13. § (3) bekezdés a-c) és g) pontjában írt követelményen túl
  • a 13. § (4) bekezdés b és c) pontjába foglalt követelmény pontja külön is,
  • mert a 13. § (3) bekezdés g) pontja eleve tartalmazza előfeltételként, hogy
    • az érintett ne essen a (4) bekezdésbe foglalt kizáró okok valamelyike alá,
    • tehát a 13. § (4) bekezdés b és c) pontjába foglalt kizáró okok hatálya alá se.

Az ellentétes érvelés szerint a felvétel lehetősége oldaláról nézve a 13. § (4) bekezdés b és c) pontja azért került külön kiemelésre az Üt. 85. § (1) bekezdés a) pontjában a 13. § (3) bekezdés g) pontjához képest, mert ezzel a 13. § (4) bekezdésének további pontjait, tehát pl. a 6. §-ba foglalt összeférhetetlenségi okok figyelembevételének kötelezettségét kívánta a jogalkotó az alkalmazott ügyvédnél kirekeszteni a kizáró okok sorából, ami lehetne egyféle magyarázat, azonban ez esetben nem kellene alkalmazni a d), e) f) g) pontokat sem (kizárt ügyvéd 10 évig, cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett ügyvéd, közbizalomra érdemtelenség).

Mivel a 13. § (4) bekezdése a b) és c) ponton kívül nem csak a) pontot, hanem d) e) f) g) pontot is tartalmaz, a hivatkozott logika alapján pl. az ügyvédi kamarából kizárt ügyvédet, vagy akár a cselekvőképességet kizáró gondnokság hatálya alatt állót is fel kellene venni, vagyis a tárgyi, a megengedőbb hivatkozás nem teljesen zárt.

Adat merült fel arra is, hogy a jogszabály-szerkesztési hiba oka az, hogy a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXLIX törvénnyel tárgyi szöveg

  • tévedésből,
  • és nem azért került be (újra) a büntetett előélet miatti korlátozás az Üt. 85. § (1) bekezdés a) pontjába, mert a többi kizáró okot, köztük az Üt. 6. § szerinti összeférhetetlenséget a jogalkotó nem kívánta kizáró okként megtartani,
  • hanem azért, mert a jogalkotó a módosítás során nem észlelte, hogy a büntetett előélettel kapcsolatos korlátozások (újra) kodifikálására az Üt. 85. § (1) bekezdés a) pontja esetében külön (már) nincs szükség.